Mi a Testidő?

A XXI. századi életmód kihívások elé állít bennünket, és megnehezítheti, hogy bensőséges kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal. A sietség, a sok elintézendő feladat és a modern technológia (például az okostelefon túlzott használata) megnehezíthetik, hogy kapcsolatot ápoljunk testünkkel és érzelmeinkkel. Sokszor még azt is nehéz megérezni, hogy mennyi ételre van szükségünk, hogy ne együnk se túl sokat se túl keveset. Azt sem mindig könnyű felismerni, hogy mennyi pihenésre van szükségünk. Még összetettebb tudatába kerülni, hogy milyen testi érzetek és érzelmek vannak jelen bennünk.

Mi a Testidő, és miért jött létre?

A módszer azért kapta a Testidő nevet, mert bár testünk nagyon jól szolgál bennünket, jelen van számunkra (látunk, hallunk, tapintunk, lélegzünk, dobog a szívünk), ellenben mi (feladataink, gondolataink, vagy szétszórtságunk miatt), sokszor nem vagyunk jelen testünk számára, ilyenkor nem „érezzük magunkat”.

Lehet, hogy azt hittük, légzésünkkel „minden rendben van”, azonban egy test-relaxáció során, az új érzeteket figyelve megéljük a  hasi légzés hullámzásának felszabadító élményét. Csak ekkor tudatosul bennünk, hogy eddig mennyire feszült a mellkasunk, és sokkal inkább „pihegtünk”, mint lélegeztünk. Ahogy fokozatosan megtanuljuk ellazítani izmainkat, elkezdhetjük megérezni súlyunkat a talajon. Megtapasztalhatjuk, mennyi felesleges izomfeszültséget tárolunk testünkben. Test-érzeteink és érzelmeink között szoros kapcsolat állhat fenn. A légzés elmélyülésének, vagy izmaink elernyedésének testérzetei változatos érzéseket indíthatnak el bennünk. Lehet, hogy a talaj támasza a bizalom és a megtartottság élményét hívja magával, a légzés hullámzása pedig egy olyan áramló, „flow-szerű” állapotba visz el minket, ahol megéljük, hogy nem kell mindent  akarattal irányítanunk, a dolgok néha maguktól is kialakulnak.

Mi a Testidő módszerének háttere?

TestidőEz az érzékletes és mozdulatokból álló rendszer, bizonyos szempontból hasonló a gyermeki világhoz. Életünk első éveiben még nem tudtuk jól kifejezni magunkat szavak útján, de mindent közvetlen módon érzékeltünk és tapasztaltunk. Pszichológiai szempontból kiemelt életszakasznak tekintjük a magzati és a kora gyermekkori időszakot (fogantatásunktól kezdve az első három életév), mert ekkor alakult ki az önérzékelésünk és az érzelmi kötődésünk szüleinkkel, vagy a bennünket gondozó felnőttekkel, amely megalapozza érzelmi alapélményünket, például, hogy mennyi bizalmunk van önmagunkban és a világban, vagy hogy milyen kapcsolatban állunk a hozzánk közelálló emberekkel. A csoport alkalmain, a személyközi kapcsolatok non-verbális világában ezek az érzések hozzáférhetőbbé válnak számunkra, így lehetőségünk nyílik az önmagunkba és egymásba vetett bizalmunkat építeni. Közvetlen érzékelés útján átélni, feldolgozni, és így „gyógyítani” kapcsolati mintáinkat. Az alkalmakon változatos érzésekkel találkozhatunk: könnyedséggel, vagy örömmel, de az is lehet, hogy néha elérzékenyülünk. Ez azért jó, mert jelzi, hogy mély érzések indultak el bennünk, ami kulcsa az önismereti folyamatunknak. Lehet, hogy mély érzéseket ébreszt bennünk, amikor egy társunk ráteszi kezét a vállunkra. Talán a biztonság, vagy a megértettség élményét hozza magával a kéz melegségének érzete, melyet már rég éltünk át ilyen módon.

A kapcsolat azt is jelenti, hogy képesek vagyunk reálisan érzékelni magunkat az „itt-és-mostban”, Tudatába kerülünk testi érzeteinknek, érzéseinknek, gondolatainknak, és felismerhetjük, hogy épp mire van szükségünk ahhoz, hogy jobban legyünk (például nagyobb személyes térre, nyugalomra, vagy több mozgásra, kapcsolódásra másokkal). A Testidő foglalkozásain fokozatosan, lépésről lépésre barátkozunk testünkkel, mozgásunkkal, önmagunkkal és egymással. Újra rátalálhatunk játékos önmagunkra, megtanulhatjuk spontán és kreatív módon kifejezni magunkat.

A tréningen a testtudatosság, a relaxáció és a mozgás eszközeivel tapasztalunk. A hétköznapitól eltérő élményvilág ez: nem szavakkal, hanem szemkontaktussal, mozgással, egy-egy mosollyal, vagy érintéssel lépünk kapcsolatba egymással. Így lehetővé válik, hogy a mindennapokban gyakran túlhasznált, analizáló, “agyaló” elmét lecsillapítsuk, és közvetlenül, szinte zsigerileg érezzük meg azt, ami épp testünkben és környezetünkben történik.

A csoportban megtanulhatjuk:

  • testérzeteinkkel megélni a jelen pillanatot
  • fejleszteni test-tudatosságunkat
  • relaxálni, vagyis tudatosan ellazítani testünket-elménket
  • szavak nélkül, mozgásban kapcsolatot teremteni másokkal
  • érzeteinkkel, befelé figyelve mozdulni
  • több bizalommal lenni testünk, önmagunk és egymás iránt
  • bensőségesebb kapcsolatot kialakítani magunkkal
  • „agyalás” nélkül, spontán reagálni arra, ami történik a térben
  • minőségi időt teremteni önmagunk számára
  • rátekinteni más szemszögből arra, hogyan működünk emberi kapcsolatainkban
  • tudatosítani, hogy a felmerülő érzések milyen jelentést hordoznak számunkra
  • …és még sok minden mást, amit szavakkal nem könnyű kifejezni, de érdemes megtapasztalni…

A gyakorlatok egyszerűek: néha játékosak, máskor elmélyültek, és bárki számára könnyen végezhetők. A részvételhez nincs szükség semmilyen ügyességre, vagy fittségre.

Hogyan érzik magukat a résztvevők egy-egy alkalmat követően?

Természetesen erre nem lehet általános választ adni, hiszen ahányan vagyunk annyi féle képpen érezhetjük magunkat attól függően, hogy épp milyen hangulatunk van, vagy hogy milyen események értek bennünket az órát megelőzően. Egyik bemutató alkalmunkat követően ilyen, és ehhez hasonló élményekről számoltak be a  résztvevők:

Mi a Testidő“Éreztem, hogy jó a testemnek, hogy rá figyeltem”

“Felszabadító, és harmonikus volt, teljesen egymásra tudtunk figyelni.”

“Nagyon érdekes volt engedni, hogy vezessenek, vagy vezessek valakit. Teljesen új élményt jelentett.”

“A Testidő nekem elsősorban a fókuszálásra, jelen megélésében segített sokat. Sokszor meglepett mennyire magával tudott ragadni egy-egy személy energiája a mozogásos feladatok során, ilyenkor teljesen újratöltve hagytam el a Jurányi utcát.”

 

 

JELENTKEZÉS  TOVÁBBI INFORMÁCIÓ